A múzeum névadója: Kubinyi Ferenc

(Videfalva 1796 — Budapest 1874)

A Kubinyiak az egykori Nógrád vármegye nemesi családjai közé tartoztak. Múzeumunk névadója, Kubinyi Ferenc jogot tanult, majd 1823-tól a reformországgyűlések rendszeres résztvevője volt. Az 1840-es években aktív szerepet vállalt Nógrád Vármegye liberális ellenzékének politikai küzdelmeiben. Az 1848–49-es szabadságharc idején eleinte a Battyhányi kormánynak, majd Kossuth Lajosnak volt lelkes híve. A szabadságharc leverése után hadbíróság elé került, amely először várfogságra ítélte, később ezt enyhítve tázlári birtokára száműzték. Itt élt egészen az 1852-es amnesztiáig.

1861-ben már parlamenti képviselő Losonc város küldötteként. Politikai nézetei a radikálisabb Határozati Párt elgondolásaihoz álltak közel.

1862-ben a kor két kiemelkedő tudósával Konstantinápolyba utazott, hogy az ott fellelhető Corvinákat tanulmányozza és megkísérelje hazahozatalukat. Hazatérése után korábban megkezdett tudományos munkásságát folytatta. Tevékenyen részt vett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók munkájában, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Számos publikációt írt az őslénytan, földtan és a régészet témakörében.

Nógrád megyében az ő nevéhez fűződik Kisterenye-Hársas, Karancslapujtő-Pókahegy lelőhelyek ásatása. Ő volt az, aki a tudományos világ számára felfedezte az ipolytarnóci kövesedett ősfenyőt és aki leírta a salgói és somoskői bazaltformációkat, de foglalkozott a szinóbányai vas- és üveggyár történetével is.

Ipolytarnóc, a „kőmedence“ kovásodott fenyőfa törzse; id. Markó Károly rajza 1840 körül