A múzeumról
A szécsényi székhelyű Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a Múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike.
A kastély főépületének renoválása után 1975 tavaszán az épületegyüttest Helytörténeti Múzeumként nyitották meg a nagyközönség előtt. A megyei múzeumi szervezet régészeti, numizmatikai, kőzettani és megyei történeti gyűjteménye alapozta meg az újonnan alapított múzeum tevékenyégét, kiállításainak tematikáját és gyűjtőköreit. A Helytörténeti Múzeum első kiállításai 1975 őszén nyíltak meg, majd hivatalosan 1979. február 1.-án vette fel Kubinyi Ferenc nevét, tisztelegve ezzel a neves tudós előtt.
Múzeumunk legfontosabb feladata a nemzet szellemi-és tárgyi kulturális örökségének őrzése és védelme. A múzeumi tevékenységünk hármas alappillérei: a gyűjtés, a megőrzés és a feldolgozás, bemutatás. Az első azért szükséges, hogy a megsemmisüléstől megmeneküljenek ezek a kulturális kincsek, a második azért, hogy biztonságos körülményeket teremtve fenn is maradjanak a jövő nemzedékek számára, a harmadik azért, hogy közkinccsé, bárki számára elérhetővé válljanak.
A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum alapítására 1973-ban került sor. A Múzeum az egykori Forgách-Lipthay-kastély főépületében kapott helyet, melyet 1969 és 1973 között újítottak fel. 1974-ben a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet egyik legfiatalabb intézményévé vált, miután a megye régészeti, numizmatikai, kőzettani gyűjteményét a balassagyarmati megyei múzeum jogfosztását követően Szécsénybe telepítették. A felújított épületben létrejött múzeumot 1975 tavaszán nyitották meg a nagyközönség előtt. Az első állandó kiállításokat ugyanazon év novemberében adták át.
A ma álló épület elődjét, a várkastélyt a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától — de említés csak a 15. század közepétől van róla. Úgynevezett városi vár — a mezővároson belül, abba szervesen illeszkedve épül ki. Első említése 1456-ból már várnak nevezi, s később is, hol várként, hol várkastélyként említik. Az ábrázolások alapján a 17. században már egy nagyméretű, négyszögletes épületegyüttes kerek és szögletes tornyokkal, emeletes palotával. Feltehetően járt benne Zsigmond király, de Hunyadi János, majd Mátyás király bizonyosan vendége volt. A mai kastély északnyugati rizalitja emeleti szintig azonos az ábrázolásokon látható robosztus toronnyal.
(Videfalva 1796 — Budapest 1874)
A Kubinyiak az egykori Nógrád vármegye nemesi családjai közé tartoztak. Múzeumunk névadója, Kubinyi Ferenc jogot tanult, majd 1823-tól a reformországgyűlések rendszeres résztvevője volt. Az 1840-es években aktív szerepet vállalt Nógrád Vármegye liberális ellenzékének politikai küzdelmeiben. Az 1848–49-es szabadságharc idején eleinte a Battyhányi kormánynak, majd Kossuth Lajosnak volt lelkes híve. A szabadságharc leverése után hadbíróság elé került, amely először várfogságra ítélte, később ezt enyhítve tázlári birtokára száműzték. Itt élt egészen az 1852-es amnesztiáig.
