A Forgách-kastély története
A ma álló épület elődjét, a várkastélyt a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától — de említés csak a 15. század közepétől van róla. Úgynevezett városi vár — a mezővároson belül, abba szervesen illeszkedve épül ki. Első említése 1456-ból már várnak nevezi, s később is, hol várként, hol várkastélyként említik. Az ábrázolások alapján a 17. században már egy nagyméretű, négyszögletes épületegyüttes kerek és szögletes tornyokkal, emeletes palotával. Feltehetően járt benne Zsigmond király, de Hunyadi János, majd Mátyás király bizonyosan vendége volt. A mai kastély északnyugati rizalitja emeleti szintig azonos az ábrázolásokon látható robosztus toronnyal.
A török háborúk nagy pusztításokat okoznak az épületben. Koháry István 1690-től folyamatosan renováltatja, így 1717-ben három szobát, egy „palotát” (nagytermet) hozat rendbe a nyugati szárnyon. 1724-ben már nyolc kisebb-nagyobb szobáról, két nagyteremről, a konyháról, sáfárházról, cselédházról és a még álló kerek toronyról van tudomásunk.
A Forgách család a zálogjogon birtokló Koháry Istvántól visszaváltva birtokait, építésbe kezd. Forgách Zsigmond, vagy testvére János építteti a ma is látható barokk épületet 1753-1763 táján.
A H alaprajzú, az ún. Grassalkovich-típushoz sorolható épülethez a kvalitátos építőmester — ahol lehetett — felhasználta a középkori várkastély még álló falait. Így őrződött meg az északnyugati rizalitban a vár öregtornya és lappang ma is a falakban több középkori épület-részlet.
A középen elhelyezkedő, baluszterekkel díszített lépcsőházból lent is, fent is egy-egy egymásba nyíló terem-sor közelíthető meg. Az épület déli homlokzatán mindkét szinten folyosó fut végig. Az emeleti folyosó eredetileg nyitott loggia lehetett, s csak a 19. században nyerte el mai formáját. E folyosókról fűtötték fűtőkamrákon keresztül a termekben álló egykori — valószínűleg igen díszes — cserépkályhákat. Az eredetileg valószínűleg nyitott teraszos kocsifelhajtó fölé a folyosók átépítésekor emelik a kiugró felépítményt. Az épület felújításáig az ablakok zsalugáteresek, a tetőzet fazsindelyes volt.
A kastély előtti cour d’honnourt-t — a díszudvart — két oldalt a kertbe illetve gazdasági udvarba nyíló árkádsor és földszintes személyzeti épületek, kasznár-házak — ma már csak egyikük áll — fogták keretbe. A két, négy pilonos, jón faloszlopokkal és kővázákkal díszített díszkapu és a háborúban elpusztult melegház is valószínűleg ennek a klasszicista jegyeket hordó átépítésnek az eredménye. A díszkerítés rácsa a 19. század második felében készült munka.
A kastélyhoz egykor északról több hektáros angolpark is tartozott, melyet Forgách József létesített a 19. század elején. A parkban több ezer növényfaj mellett fácános-kert, dísz-fasor, aranyhalas tó, műbarlang és rom, vízesés, kilátó volt összekötve hangulatos ösvényekkel, sétányokkal. A középkori város illetve végvár észak-nyugati sarkán álló védműből ekkor alakítanak ki romantikus kerti lakot. Földszinti, dór oszlopokkal és szegmens ívű falfülkékkel tagolt kupolás terme megkapó hangulatú, klasszicista centrális tér.
Az egyre zsugorodó birtokot és a kastélyt Pulszky Ferenc veszi meg 1846-ban. Az 1848-as közszereplése miatt halálraítélt Pulszkytól a császári kincstár e birtokát is elkobozza, s csak igen sokára, alaposan lepusztulva kapja vissza. A Pulszky család a századfordulón adja el Gross Jenő ügyvédnek, aki viszont jobbára Budapesten tartózkodik. Tőle 1943-ban Lipthay Béla báró vásárolja meg.
A neves, tudományos körökben elismert természettudós és családja elkerülte az ötvenes évek kitelepítéseit és a durvább atrocitásokat, de a kastélyukba a Tanács lakókat telepített, a pincét pedig sajtüzem foglalta le. A már a háború előtt is felújításra szoruló épület megfelelő anyagiak hiányában tovább pusztult. 1955-ben került sor a tetőszerkezet cseréjére, ekkor kap sima palafedést az épület. Lipthay Béla a kastélyt a Magyar Államnak jelképes összegért eladta. A műemlék helyreállítása 1969 és 1977 között történt meg.
A munkák során az épületben komolyabb műemléki kutatás nem folyt, de ekkor került elő az épület előtti parkban az egykori várkastély kapuzata és déli falai. Az eredeti barokk kastély belsőépítészeti részleteiből a sorozatos tulajdonosváltás, átépítés és a háború utáni leromlás nem sokat hagyott meg. Így nem tudunk semmit az eredeti kifestésről, esetleges, a Forgách-okhoz kapcsolható freskókról, stukkókról, cserépkályhákról. Két eredeti helyén megmaradt kályha az 1800-as évek végén készült bécsi munka.
Az épület 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A kastély ma a múlt századi neves politikus, régész és természettudós, Kubinyi Ferenc nevét viselő, a Nógrád megye régészeti és történeti emlékeit gyűjtő múzeumnak ad otthont.
A Forgách-kastély kiemelt műemlékünk, altalaja és környezete régészeti védést kapott. Egykori angolparkja ma természetvédelmi terület.
