MNM Forgách-Lipthay Kastélymúzeum

Ő a haza, a nemzet és a szabadság egyik legnagyobb és legelhivatottabb bajnoka. Rákóczi királyhű és katolikus volt. Átérezte azt az alapvető dilemmát, hogy a felkent király alattvalója, de nem hagyhatja, hogy a császár a török iga után a Habsburg birodalom provinciájává tegye és kizsákmányolja Magyarországot. Ezért, a haza szuverenitásának visszaszerzéséért indította és vezette szabadságharcát. Nyerni nem lehetett, de a szatmári béke 1711-ben mégis kompromisszumra vezetett, és Magyarország részleges önállóságra jutott.

Cum Deo pro patria et libertate! Istennel a hazáért és a szabadságért!

Rákóczi jól tudta, hogy minden cselekedetünk csak Isten áldásával lehet sikeres. A csak magában bízó, önmagát a Teremtő helyébe állító emberség nem vezet jóra.

II. Rákóczi Ferenc életáldozattal is szolgálta a Haza szabadságát, vállalva az életfogytiglani száműzetést. Egész életútját az Ég felé törekvés jellemezte, s végül Üdvözítőnkkel mintegy egyesülve 1735-ben Nagypénteken adta vissza lelkét Teremtőjének.

A néphagyomány úgy tartotta, hogy Rákóczi valójában nem halt meg, csak seregével elrejtőzött alkalmas időre várva, amikor szabadítóként visszatér. Szeged környékén az 1848-ban színre lépő Kossuth Lajost a visszatért Rákóczinak tartották. A Felvidéken néhol megterítenek neki, máig várva visszatérését.

Többfelé a sziklán látható patkó alakú nyomokat Krisztus, Szent István, Szt. László mellett helyenként Rákóczi lova lábnyomának tartják. Szintén a szakrális hely gondolatkörből ered a Rákóczi-fa, Rákóczi útja, alagútja, kútja hagyomány is.

Idekapcsolódik végül Rákóczi alakjának természetfeletti lényként való szemlélete, aki az óriások közül való, aki képes a vihar elűzésére. Néhol képét istálló ajtajára festették, alakjának rontáselhárító, szakrális-mágikus erőt tulajdonítva.

A szécsényi ünnepléssel hazánk hős fiának alakját idéztük meg, és kereken 100 kisdiák beállt kuruc katonának, hogy az elnyomó labancokkal fölvegye a küzdelmet. A seregszemlét küvetően a kurucok két hadosztályba rendeződve hallgatták meg II. Rákóczi Ferenc lelkesítő beszédét. Megérkeztek a labancok, és sor került az összecsapásra. Szólt az ágyú dörögtek és füstöltek a fegyverek, majd a diákok lelkesedése meghozta a győzelmet.

A felnőttek, a város, a tankerület, az iskola és a múzeum vezetése koszorúzással rótta le tiszteletét a Fejedelem kastély falán lévő emléktáblájánál.

Legyünk mindnyájan Fejedelmünk mai jó vitézei!