Új nevet kapott múzeumunk

A szécsényi múzeum alapítására 1973-ban került sor, miután az eredeti mezőgazdasági profilt meghaladva a megye régészeti, numizmatikai, kőzettani és természetrajzi gyűjteményét a balassagyarmati megyei múzeum jogfosztása után - salgótarjáni hely hiányában - Szécsénybe telepítették. Bár megyei gyűjtemények érkeztek, a szécsényi intézmény első neve Szécsényi Helytörténeti Múzeum lett.

További gyűjteményi mozgatásokat követően ezek legitimációs háttere az úgynevezett profiltisztítás lett: Az 1891-ben alapított Palóc Múzeumban a néprajz maradhatott, az 1959-es megyetanácsi alapítású salgótarjáni Nógrád Megyei Munkásmozgalmi Múzeum a nevében foglaltakkal összefüggésben a legújabbkor történeti gyűjtőhelyévé vált, az 1975-ben alapított Pásztói Múzeum a Szécsényből tovább vitt természetrajz, természettudomány bázisává lett, míg a szécsényi múzeum a régészet és a legújabb kor előtti időszak történelmének megyei központjaként folytatta működését.

Kialakult gyűjteményének megfelelően a Szécsényi Helytörténeti Múzeum 1979. február 1-én vette fel hivatalosan Kubinyi Ferenc nevét, A Balassagyarmatról a Magyar Nemzeti Múzeumba került Patay Pál régész javaslatára, és Praznovszky Mihály akkori múzeumigazgató pártfogására. Kubinyi Ferenc számos publikációt írt az őslénytan, földtan és a régészet témakörében. Nógrád megyében az ő nevéhez fűződik Kisterenye-Hársas, Karancslapujtő-Pókahegy lelőhelyek ásatása. Ő volt az, aki a tudományos világ számára felfedezte az ipolytarnóci kövesedett ősfenyőt és aki leírta a salgói és somoskői bazaltformációkat.

A Kubinyi Ferenc Múzeum megyei gyűjtőterületisége 2012 végéig tarthatott, amikor megszűntek a megyei múzeumi szervezetek, és a salgótarjáni múzeum régészeti gyűjtőkört alapított, egyúttal eligényelte Szécsénytől a megyei gyűjtő területet.

A Kubinyi Ferenc Múzeum név a szécsényi intézmény régészetileg meghatározó Nógrád megyei szerepét foglalta magában. 2013-tól e szerepe járási szintre csökkent.

A szécsényi múzeum látogatottságának fő hajtóereje a kastély ingatlan műemléki értéke. A jegyet váltók egy része úgy vélte, hogy a kastély Kubinyi Ferencé volt, és várták a nemes birtokos relikviáit, illetve a kastélyhoz kapcsolódó szerepéről szóló bemutatót.

A kastély utolsó arisztokrata tulajdonosa, báró Lipthay Béla idén 130 éve született. Ebből az alkalomból emlékkiállítást készítettünk tiszteletére. Megnyitására L. Simon László urat, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját kértük föl. Főigazgató úr kezdettől támogatja múzeumunk fejlesztését. Ennek keretében fogalmazta meg azt a véleményét, hogy a megváltozott helyzetben indokolt, hogy a változások és a múzeum perspektivikus fejlesztési irányai az intézmény nevében is tükröződjenek. Javasolta a turisztikailag vonzóbb Forgách-Lipthay Kastélymúzeum elnevezést, ami a kastély első és utolsó arisztokrata tulajdonosának világát sejteti és emlékezetét őrzi. Az új név marketing értéke felülmúlja a korábbi elnevezését. Mindezt elfogadva nem emeltem kifogást a névváltoztatási szándékkal szemben.

Kubinyi Ferenc tiszteletét továbbra is képviseljük.  Ezt annak keretében tudjuk elérni, hogy múzeumunk egyes gyűjteményeit néven nevezzük:

Az új névadású Forgách-Lipthay Kastélymúzeum gyűjteményei a szintén újonnan elnevezett Kubinyi Ferenc Régészeti Tár, Pulszky Ferenc Történeti Tár és Pintér Sándor Néprajzi Tár értékeit foglalják magukban.

Dr. Limbacher Gábor, múzeumigazgató