Kubinyi Ferencre emlékezünk

Múzeumunk névadója, Kubinyi Ferenc 1796. március 21-én született a Nógrád megyei Videfalván. Különös fintora a sorsnak, hogy ugyanebben a hónapban, néhány nappal a 78. születésnapja után, 1874. március 28-án érte a utol sorsa is. Az alábbi sorokkal a neves geológusra, régészre, a hazai muzeológia úttörő alakjára emlékezünk.

Henszlmann Imre, a hazai műemlékvédelem atyja így emlékezik Kubinyi Ferencre: „Ritka embernek sikerült egész életén át vágyait tehetségével összhangzatos egyensúlyban megtartani; midőn tehát azokat, akiket ily szerencse ért, kiválólag boldognak kell tartanunk, nem fogunk túl szigoruak lenni amazok irányában, kiktől a körülmények ily boldog végzetet megtagadtak. Kubinyi Ferencz az utóbbiakhoz tartozván, engedékenységünkre igényt tarthat annál inkább, minél inkább tehetségeivel a közösnek érdekét előmozdítaná, de vágyai és igényei egyedül a magány embert illetik. [...] ő volt az, ki legtöbbet tett a mellett, hogy a museum valódi hasznos nemzeti intézetté lett: az ide vezető lépéseket, mondhatni ő kezdeményezte. [...] De mi elismerésünket rokonszenvünket és hálás emlékezetünket még nem vonhatjuk el oly férfitól, kinek munkálkodásának eredménye, mennyire ez a közérdekre vonatkozik, maradandó; míg magán életének tévedései vele együtt elmúltak.” 

Azt talán kevesen tudják, hogy Kubinyi Ferenc nevét nemcsak múzeumunk viseli, hanem őslénytani és földtani munkássága előtt tisztelegve számos faj névadója is. Az első, Kubinyi nevét viselő fosszilis faj egy ősi tölgy, a Castanea kubinyii KOVÁTS, 1856, mely a faj felfedezésének emlékére kapta megtalálójának nevét. Részletesen olvashatnak a levélmaradványok felfedezéséről és elnevezésének történetéről a Magyar Természettudományi Múzeum blogjában:

https://mttmuzeum.blog.hu/2020/01/21/asatag_viranyok_hegyaljarol

Egy szemmel alig látható, ősi egysejtű is viseli Kubinyi Ferenc nevét, sőt több faja is. Az egyik a Planularia kubinyii HANTKEN, 1868, egy másik pedig az Asterigerina kubinyii MAJZON, 1973. Mindkettő a Foraminiférák vagy likacsoshéjúak törzsébe tartozó faj. Ma közel 4000 élő és többezer fosszilis fajuk ismert. A foraminiférákról, földtörténeti klímaváltozásokat jelző szerepükről közérthetően itt olvashatnak:

https://qubit.hu/2021/02/04/a-foraminiferak-a-titokzatos-lenyek-amelyek-feltarjak-a-multat-es-segitenek-megjosolni-a-jovot

A teljesség igényével érdemes megemlítenünk a negyedik fajt is, amely egy ma már kihalt cickányfajra utal, ami nem más, mint a Soriculus kubinyii KORMOS, 1934.

Kubinyi Ferenc életútjáról bővebben itt olvashatnak.

GSz